Üveghegy BLOG

A gyöngyfűzők körében az ólomkristály alapanyag leggyakrabban a kúpos gyöngyökkel kapcsolatban merül fel. A kúpos formájú gyöngyök közül is gépi csiszolt (gyártóknál machine cut) technológiával előállított bicone gyöngyök a legelterjedtebbek. A bicone elnevezés a két (bi) egymással a talpainál összeillesztett kúp (cone) formából adódik, ezért a "bichone", "bichon" stb. elnevezés amellett hogy helytelen, még értelmetlen is. Ugyanígy a helyes kiejtése a "bikón" és nem "bison".

Ami az alapanyagot illeti, ott is vannak azért apróbb félreértések, legalábbis ha az általános szabványokat vesszük figyelembe. A kristály sokféle lehet, hegyi kristály, jégkristály, kvarckristály, kristálycukor... :D

Tehát minden kristály, ami "szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, melyekben azatomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot három dimenziós elemi cellák hozzák létre..." khmmm...minden drágakő és féldrágakő egyébként fizikai értelemben kristály.

Bizsuk készítésénél természetesen egészen másról van szó, itt kerámiaipari, mesterségesen előállított kristályról van szó, ami a szilícium és az ólom valamilyen arányú vegyülete. Magyarul ólommal "szennyezett" üveg, ahol az üveg örleményhez ólom-oxidot (PbO) adagolnak, az összeolvasztás végeredménye pedig a nehéz ólomkristály, kirstályüveg, krisztallin, cseh kristályüveg, ólomüveg, stb. Összetételtől függően változik az elnevezés, maga az üveg pedig megint egy külön történet.

Az üveggel kapcsolatban egy kis érdekesség: az üvegnek valójában nincs olvadáspontja, hiszen fizikai értelemben folyékony halmazállapotú. A különböző üvegek összeolvasztásához persze el kell érni kb. 1450 fokot, de ez már más kérdés. Az Emipre State Building üvegablakainak beépítése óta eltelt 80 év alatt az üvegek alja mérhetően vastagabb lett, a teteje pedig vékonyabb, az üveg egyszerűen "lefolyt" az aljára.

 Az üveg színezését általában fémek oxidált (pl. rézoxid) változatának a hozzákeverésével érik el. Íme egy kis lista:

• Vas-oxid: a vasion vegyértékétől függően zöld-kékeszöld vagy barna, esetleg sárga
• Réz-oxid: a két értékű rézionoktól kék, az egy értékűekétől piros
• Króm-oxid: a vas-oxiddal együtt zöldre színez
• Urán-oxid: sárgászöld, UV-fényben zölden fluoreszkáló színt ad, ma már nem használják
• Kobalt(II,III)-oxid: élénk kék; 
• Nikkel-oxid: vöröseslila, szürke.
• Mangán(IV)-oxid: zöld színárnyalat eltávolítására
• Szelén-oxid: rózsaszín, piros
• Ezüst: sárga (ezért drágább a normál színeknél a sárga)
• Indium-oxid: sárga, borostyánsárga
• Neodímium: rózsaszín, lila
• Prazeodímium: zöld
• Szamárium: sárga
• Európium: élénk rózsaszín
• Arany: rubinvörös. Előzőleg királyvízben oldják. Az egyik legdrágább szín, ebből adódóan a piros gyöngyök ára is magasabb.

A bicone gyöngyök üvegből készülnek minden esetben. Még a swarowski, vagy preciosa gyöngyök is. A hagyományos cseh bicone gyöngyök és a swarovski/preciosa bicone gyöngyök között az a különbség, hogy utóbbiak tartalmaznak ólom-oxidot, iletve manapság környezetvédelmi okok miatt az ólmot gyakran helyettesítik egyéb oxidált alapanyagokkal, amivel javítják az üveg fénytörését. A bicone gyöngyök gyártási technológiája egyébként nagyjából ugyanaz, géppel csiszolják mindkettőt, és nem fazettálják. A swarovski árát elsősorban a bevezetett márkanév, és a nagyon preciz minőségellenőrzés emeli majdnem háromszorosára a cseh kúpos gyöngyökéhez képest. Gondolkodott már valaki azon, hogy a "cseh kúposnak" miért nincs márkaneve? :) Megfejtés itt.

(A hivatkozások forrása a wikipediára mutat.)

Cseh bicone gyöngyök a wextrade-nél: http://wextrade.hu/spl/342904/4_mm

 Az alábbiakban az üveggyöngyök gyártásának a folyamatáról teszünk közzé néhány képet. 

 Minden az olvadt üvegel kezdődik...

....amiből üveg rudakat készítenek és felvágják kb egy méteres darabokra...

Az üveg rudakat újból felhevítik...

...amit különboző formákra préselnek...

...és ilyen csúfságok születnek belőle...

Ezeket aztán berakják egy nagy forgó fa dobba, ahol letörik a gyöngyökről a felesleg nagy része.

Egy rostálón kiesik a felesleg, majd ez után ismét átválogatjáka selejtes daraboktól...

Igen, ezek betonkeverők... :D

... ahova beöntik egy zsákból a gyöngyöket, homokot és vizet adnak hozzá, amivel a széleket lecsiszolják...

 aztán ellenőrzik, hogy sikerült-e amit akartak... :)

Ezután megtisztítják a homoktól és az üveg daraboktól.

Több tízezer féle préselő forma létezik, a préselt gyöngyok forma, méret és színválasztéka pedig szinte végtelen. Már csak legyen, aki mindezt legyártja és készleten tartja... :) A préselt gyöngyök közül az egyik forma az egyszerű golyó 2mm-22mm-ig.

Ezeket a préselt golyókat teszik be egy tároló sínbe méret szerint...

... majd a fazettáló gépbe, ahol további formaválasztékok lehetségesek. Itt a préselt gyöngyökből megszületnek a fazettázott (csiszolt) gyöngyök. A fazettálás nem automatikus folyamat, a minősége nagyban függ a gépet kezelő ügyességétől és gyakorlatától. Ezért van az, hogy nem minden gyártó képes jó minőségű, mérethelyes, stb gyöngyöt készíteni. 

A gyöngyök színe ekkor még fakó, felhasználásra alkalmatlan, ezért tálcákon betolják egy nagy kemencébe, az olvadáspontot éppen elérve felhevítik a gyöngyöket, amelyek felülete megolvad és kisimul. Ezt nevezik fire polishing-nak a köznyelvben.

És íme a felhasználásra kész végeredmény:

Innen még további lehetőségeket nyújtanak a különböző felületkezelések (AB, celsian, senegal, vega, stb), amelyeket a fent leírt folyamatok után lehet esetleg elvégezni. A felületkezelések tovább növelik a gyöngyfajták lehetséges variációinak számát, szinte a végtelenig. A felületkezelés már külön szakma, amely a gyártástól teljesen külön áll. A felületkezelések legyártása komoly kémiai, fizikai és anyagismereti (különböző üvegek) tudást igényel.

Előző bejegyzésünkben taglaltunk egy érdekes pletykát, ehhez a teljesség kedvéért még tartoznak apró részletek. Minden pletykának van valami alapja, ahogy ennek is, még ha nagyon távol is áll a megfejtéstől. A kapcsolódó már szakállas vicc:

A Jereváni Rádiónak van egy rovata a "Válaszolunk hallgatóink kérdéseire". Ebből következzék egy levél:

K: Igaz-e, hogy Moszkvában a Vörös téren Mercedeseket osztogatnak?
V: Igaz, de nem Moszkvában a Vörös téren, hanem Leningrádban a Néva partján, nem Mercedeseket, hanem Volgákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak!
 

 2010 végén a gazdasági válság és mindenféle más régebben elhúzódó problémák miatt (a részletek hosszúak, bonyolultak és a történet szempontjából nem is olyan fontosak) a JABLONEX kereskedő cég (nem Jablonec, mert az a város neve, és nem csehszlovák, hanem cseh :D) de jure egyesült az addig főként ólomkristály termékeket gyártó Preciosa céggel, de facto viszont "megszűnt", illetve átnevezték. A JABLONEX-nek a Preciosa évek óta a legnagyobb részvényese, és tulajdonosa volt, legalábbis az egyik. Egy másik nagyobb tulajdonos az Ornela, ahol a cseh kásagyöngyöket, szalmagyöngyöket és egyéb kilós üvegárut gyártanak. Voltak még egyéb nagyobb tulajdonosok, mint pl. a cseh Állami Pénzverde és a többi.

2010 végén tehát megalakult a Preciosa Ornela A.S. A kínálatukban továbbra is megvásárolhatóak az Ornela termékek, lehet náluk - bár kicsit drágán - csiszolt gyöngyöket is kapni, és továbbra is a fő csapásirány az ólomkristály termékek (csillárfüggesztékek, dísztárgyak, vagy akár ólomkristály bicone és más gyöngyök). Csak halkan jegyzem meg, hogy a Swarovskinak szállít pl. a Preciosa is ólomkristály gyöngyöket. De nem csak ők, hanem más cseh, de még kínai gyárak is. Szóval amit Swarovski logoval megveszel tripla áron, az lehet még akármi is... :)

Furcsa pletykák

Már azt se tudom hogy kell helyesen leírni egy szóban azt hogy "a hely, ahol a gyöngyöket gyártják"... :) A hírnek egyébként is annyi a valóságalapja, mintha azt mondanánk, hogy Magyarországon megszünt a kalocsai paprika gyártása, vagy a tokaji aszú gyártása... Mégis érdemes ezzel a témával egy kicsit foglalkozni, mert közszájon forog ez a  - hogy finoman fogalmazzak - városi legenda.

Olyan hogy A Cseh Gyöngy nem létezik. Olyan hely sem létezik, ami az egyetlen hely lenne, ahol ezt a bizonyos egyetlen izét gyártják. Éppen ezért megszünni sem igazán tud. A pletyka kiterjesztése az, hogy megszünt, de megvették a kínaiak! Paprika és aszú példa lásd fentebb... A bosszantó nem is az, hogy van aki ezeket a pletykákat kitalálja, hanem az, hogy van olyan aki el is hiszi.

Na de akkor nézzük meg részleteiben, hogy miről is van szó!

Csehországban - mint azt az előző írásunkban olvashattátok - több száz éves múltja van az üveggyártásnak. Ez elsősorban helyi természeti adottságoknak köszönhető, egy egész régió ipara épült a hegyi patakokra. Kétségtelen, hogy az egykor nagyon is jól menő észak csehországi textilipar mára erős hanyatlásban van a kínai import áruk miatt, és a távol-keleti konkurencia nyilvánvalóan érinti a cseh üvegipart is, de hogy megszűnt volna, az erős túlzás.

Az üveggyöngyöket elsősorban bizsu alapanyagokként gyártják Csehországban, de eltérően a magyarországi felhasználástól, ott a helyi ékszerkészítő "gyárak" jelentik a fő vásárlóközönséget, az üvegipari export fő célja pedig nem az alapanyagok, hanem a kész bizsu eladása volt régen is és ma is (akit bővebben érdekel a téma, az nézelődjön körbe "hozzáadott érték" címszó alatt valami közgáz tankönyvben). Az alapanyagok iránt világviszonylatban egyébként is jóval kisebb az érdeklődés, mint a kész ékszerekre. Magyarországon ez a helyzet máshogyan alakult, nálunk szerencsére nagy hagyománya van a kreatív kézművességnek (hímzésnek, tojáspatkolásnak, stb), más országokkal összevetve is megfigyelhetőek a különbségek. Nálunk tehát mára már kimondható, hogy a kész cseh bizsukra gyakorlatilag nincs érdeklődés, az alapanyagokra viszont annál inkább.

A cseh üvegművesek ("gyöngy gyártók") kisipari módszerekkel gyártották és gyártják ma is a gyöngyöket (kivéve a kásagyöngyöket és egyéb kilós árukat). Ezekből a "garázsüzemekből" kerül aztán a gyöngy mindenféle kereskedőkhöz. A gyártók értelemszerűen gyártási mennyiségekkel foglalkoznak, tehát egyszerű gyöngyfűző számára értelmezhetetlen mennyiségekkel foglalkoznak, ez alatt ugyanis üzemgazdaságossági okok miatt nem érdemes beindítaniuk a "gyártósorukat". Erről majd írunk később, mókás lesz, meglátjátok :)

A gyártók eltérő minőségekben gyártanak, komoly feladat tehát utánajárni annak, hogy ki az aki képes egyenletesen megbízható minőségben, elfogadható áron dolgozni milyen raktárkészletekkel rendelkezik. A mi cégünk feladata - hogy megemlítsük magunkat is - hogy ennek utánajárjunk. Ezt tesszük már vagy tizenöt éve, van hely- és nyelvismeretünk, stb. (Ennek tükrében furcsa azt hallani,mikor valaki azt mondja, hogy kimegy a csehekhez gyöngyöt venni, majd csalódottan hazatér és panaszkodik, pedig mi szóltunk...)

Belátható tehát, hogy a pletykának nincs és nem is lehet semmi alapja. És nem is olyan vicces, inkább csak egyszerűen butaság.

A világon egyedülálló kézműves hagyományokkal rendelkező csehországi Jablonec régióban az üveg ékszerek készítésének tradíciói  a 16. századig nyúlnak vissza, az első üvegműves műhelyet 1548-ban alapították Mšeno városkában, a cseh üvegipar hagyományai tehát több mint 400 éves múltra tekintenek vissza.

Források szerint kézzel készített üveg tárgyakat, ékszereket már az ókorban is készítettek, a középkorban pedig már manufakturális üzemekben gyártották a különböző üveg termékeket.

1699-ben Zenkler műhelyében kezdték el gyártani a Jizera hegység első üvegből készült ékszereit. A hagyomány szerint 1711-ben a Fišer testvérek fedezték fel az olvasztott üveg keverésének titkát, amely lehetővé tette az üveg ruhaipari felhasználását és üvegyöngyök gyártását. Az egyre nagyobb megbecsülésnek örvendő üveg ékszerek az egész régióban ismertté váltak, majd 1804-ben, kilépve a nemzetközi piacra, már a távoli Philadelphiába is elkezdték exportálni.

A napoleoni háborúk idején Európa politikai arculata úgy változott, hogy a szintén hagyományos üvegiparral rendelkező Velence és Bohémia is egy ország irányítása alá került. Ebben az időben komoly verseny alakult ki a két régió között, ami az üvegipar erőteljesebb fejlesztését eredményezte. Ekkor vált a két üvegiskola kétfelé: a Velencei régió az üveg kézi feldolgozásának a hagyományát követte, míg a bohémiai régió a gépgyártás területén kezdett nagyobb fejlesztésekbe.

1808-ban Jablonec mezővárosi rangot kapott, amivel megszerezte a jogot piacok szervezésére. 1880-ban Jablonec nad Nisou városban megnyitják az első ipari művészeti iskolát, ahol jelentős iparági szakértők és a tervezők oktatták a divatékszerek készítését.

1895-ben a jabloneci születésű Daniel Swarovski az egyedi kristály-őrlési technológia szabadalmaztatása után az ausztriai Wattensbe költözik. A mai Swarovski gyár tehát cseh hagyományokon nyugszik, de mára egy osztrák céget értünk alatta. Annál is inkább, mert ez a Monarchia idején történt, amikor nem volt különösebb jelentősége annak, hogy ki cseh és ki osztrák... 

1898-ra már 136 jabloneci székhelyű kereskedőházat alapítanak, amelyek világszerte szállítanak helyben készült divatékszereket. Tonnaszámra szállítják az elkövetkezendő évtizedekben a világ minden pontjára a helyi malmokban feldolgozott üveget egészen a második világháborúig.

A háború romjain újra felépülő hagyományos üveg- és divatékszer termelésre alapozva 1952-ben alapítják meg a JABLONEX exportáló kereskedőházat. A jabloneci divatékszerek ismét világhírűvé váltak, olyan hírességek jelentek meg a bemutatókon, mint Grace Kelly, Catharine Deneuve vagy Claudia Cardinale. Sok víz lefolyt azóta a Jizera hegységből eredő kristálytiszta patakokon, a jabloneci üvegművesség híre azonban továbbra is terjedőben van és világszerte elsimerésnek örvend..

Sokat gondolkodtunk, hogy szükség van-e egy blogra... Mindenkinek van már, akkor nekünk minek? Mindenkinek van már, akkor nekünk miért nincs?

Pedig tudnánk miről mesélni, hiszen már évtizedes múltunk van a saját szakmánkban a kereskedelemben. Jó pár éve nézegetjük a csehek gyöngyeit, üvegeit, Vannak érdekes történeteink, amelyek viccesek, vagy éppen szomorkásak, vannak olyanok, amiről mindenkinek eszébe jut valami, és olyanok is, amiről csak szeretnénk hinni, hogy mindenkinek ugyanaz jut róla eszébe, pedig dehogy...

Szándékaink szerint ebben a blogban fogunk megosztani olyan információkat a cseh üvegiparról, amiről Magyarországon csak kevesen tudnak, de tapasztalataink szerint a gyöngyösök körében azért lehet iránta érdeklődés.

Lehetséges, hogy olyan témákat fogunk felvetni, ami elsősorban a mi érdeklődésünk középpontjában áll az adott pillanatban, de nem jut eszünkbe megosztani a kedves olvasóval olyan témákat, amelyek számunkra természetesek, és ezért említésre sem méltóak, de számotokra korántsem ilyen egyértelmű. Éppen ezért kérdezzetek, kommentáljatok, megpróbálunk mindenre kiterjedően adni információkat.